Csatlakozz a Slack chatre

Korábban Codeigniter keretrendszert használtam és abban beépített funkció volt helper osztályok készítésére, amelyek valójában apró dolgokat oldanak meg, és bárhonnan a kódból meghívhatóak. Ezt hiányoltam a Laravel-ből és a következő képpen oldottam meg, hogy korábban megírt helper kódjaimat tudjam használni itt is.

Az alábbi cikkben megosztom az olvasókkal, hogyan szoktam felépíteni a projectjeimet, milyen struktúrát használok, és milyen módon tud segíteni a Command funkció ebben.

Amikor tanuljuk egy keretrendszer használatát, és már túlvagyunk az “első blogom” alkalmazás megírásán, akár saját indíttatásból, akár céges feladatként komplexebb alkalmazást fejlesztünk, fontossá válik, hogyan rendezzük el a mappákat, fájlokat, template-eket, vagy partial-okat is használjunk.
Saját projectjeimet a következő struktúrával építem fel a fejlesztés előtt:

A Datatables (aki nem ismerné) egy Jquery alapú plugin, amellyel táblákat tudunk dinamikusan megjeleníteni, rendezés, szűrés, keresés funkciókkal. Például admin felületünkön az eddig megírt cikkeinket egy ilyen táblába rendezve tudjuk felsorolni, és nem kell külön szűrési, rendezési, keresési , lapozási stb. funkciókat megvalósítanunk, a Datatables ebben tud segíteni.  

Az Eloquent lehetőséget ad számunkra, hogy könnyen módosítsunk Model tulajdonságokat, amikor lekérdezünk vagy elmentünk egy Modelt. Egy rövid példában mutatom be, hogyan használom ezt a klassz funkciót.

A sitepoint.com kérdőíve alapján közel 20 keretrendszerből a válaszolók a Laravel-t hozták ki legígéretesebbnek a 2014-es évre!

Klikk a Bővebben gombra a részletes eredményért..

A Laravel 4 terminológiájában a Package egy önállóan működő komponens, amellyel elkerülhető, hogy bizonyos kódrészleteket ismételni kelljen, azaz egy alkalmazáson belül többször meghívható és használható. Mivel a Laravel 4 már Composer alapokon nyugszik, a Workbench segítségével teljesen kompatibilis “csomagokat” készíthetünk magunknak, vagy a közösség számára.

Először is mi az a Composer ? A teljesség igénye nélkül, a Composer egy PHP csomagkezelő megoldás. Azt a célt szolgálja, hogy egységesítse a PHP-ban korábban káoszként uralkodó library, plugin, stb. irányzatokat, amikor is kb. minden keretrendszernek megvolt a saját “kiegészítő” könyvtára, pl. Codeigniternél a Spark-ok, Laravel 3-asnál a Bundle-k.. amelyek természetesen nem voltak kompatibilisek egymással, és ha találtunk egy jó kis lib-et az egyik rendszerhez, akkor kerestünk egy esetleges már elkészült megvalósítást, vagy át kellett portolni saját rendszerünkre, ami nem volt egyszerű feladat. A Composer-t egyre több keretrendszer használja, ez a jövő, az interoperativitás.
Gondoljunk bele, milyen jól jöhet, ha szükségünk van egy komplex php-s képkezelő megoldásra, amit valaki megírt már Symfony 2-ben, 100%-ig unit tesztelt, és könnyedén be tudjuk építeni Laravel 4-es projectünkbe.

Az Eloquent ORM használatához elengedhetetlen, hogy ismerjük a táblák közötti relációkat. Az 1:1 és 1:N relációkat sokan könnyen megértik, és használják. Az N:N kapcsolat típus már kicsit összetettebb, ezt szeretném bemutatni egy példán keresztül az alábbi cikkben.